Ez a nap más, mint a többi...
1998. augusztus 31-én kisebb kitérő után visszatértem oda, ahonnét indultam. Egykori Mesterem, Nyakas Gyuláné, Emőke néni üzletében, a tőle ,,örökölt” vendégkörrel indultam. És nem csak vendégkört kaptam, hanem szakmai tudást, a mindig fejlődni akarás mintáját. Egy példát, hogy kell SZOLGÁLTATNI.
Amikor kerek évfordulóhoz érkezünk – legyen az hivatalos vagy családi, kisebb vagy nagyobb közösséghez kötődő – megállunk egy röpke pillanatra és számvetést készítünk.
Hosszú lenne felsorolni, hiszen szinte minden évben történt valami. Mestervizsgát tettem, diplomáztam, ilyen-olyan szakmai képzéseken vettem részt, sőt új szakmákat is tanultam. Költözött a kozmetika. Sok-sok kollégával találkoztam, tanulhattam tőlük, tapasztalatot cserélhettem velük, sőt tehetem ezt mind a mai napig. Elkezdtem dolgozni az országos kozmetikus versenyben, iskolában tanítani, felnőttképzésben majd a nappali tagozatos diákokat is.
Két fontos évszámot azonban megemlítenék, ami a jelenlegi szépség stúdió mindennapjait meghatározza.
2002. A nagy találkozás. Ebben az évben fogtam először Matis krémet a kezemben, vásároltam meg az első pár terméket kipróbálásra. Szerelem lett az első pillanattól.
2012. Bianka megkezdte a kozmetikus iskolát. Azt hiszem, soha nem lepett meg a lányom annyira, mint amikor bejelentette, hogy kozmetikus szeretne lenni. Nem az a kislány volt, aki állandóan a kozmetikában sertepertél, és úgy kell onnét kizavarni. Sőt, amikor egyik-másik vendég mondta, hogy majd biztosan Te is kozmetikus leszel, hevesen tiltakozott. Így pár év elteltével jó érzés látni, hogy pont annyira jól érzi magát a vendégek közt, mint én.
Történelmi méretekhez viszonyítva a 20 év nem hosszú, sőt szinte semmi, azonban egy kis kozmetikai és egy kozmetikus életében hosszú idő. Sok-sok találkozás, mennyi együtt töltött idő, vidámság, olykor könnycseppek. Köszönöm, hogy velem voltatok az elmúlt években, hogy velem vagytok a mai napig.
